Mennyezethűtés

A mennyezethűtés kevésbé elterjedt, mint a padlófűtés, de ha valaki tudja mi az a padlófűtés, akkor könnyebb megérteni a mennyezethűtést is. Ebben a bejegyzésben lesz szó a mennyezetűtés felépítéséről, működési elvéről is, de leginkább a hozzá kapcsolódó szabályozástechnikáról szól.

A cikk tartalma vázlatpontokban:

• Mennyezethűtés és -fűtés működési elve
• Mennyezethűtés felépítése és típusai
• Gépészeti berendezések
• Miért indokolt a mennyezethűtés automatizálása?
• Mi az a harmatpont, és miért fontos ez?
• Hogy épül fel az irányítástechnika egy ilyen rendszernél?
• Az ideális projekt menete
• Tippek és válaszok a visszatérő kérdésekre

Mennyezethűtés és -fűtés működési elve

A mennyezethűtés azt használja ki, hogy a mennyezet minden ingatlanban jelentős méretű felületet jelent, ráadásul takarásmentes szabad felületet. Ennek a nagy felületnek a lehűtése jelentősen befolyásolja az egész helyiség, és így akár az egész ház hőmérsékletét is. Ugyanezt a jelenséget használjuk fel padlófűtés esetén is, viszont ha a padlót lehűtjük, akkor úgy érezzük, hogy lefagy a lábunk, de a mennyezettel nem kerülünk közvetlen kapcsolatba, így azt bátrabban hűthetjük. Míg a padlót többnyire csak fűtésre használjuk, addig a mennyezetet hűtésre és fűtésre is fel lehet használni.

Mennyezethűtés felépítése és típusai

Cél a hideg felület. Ezt úgy érik el a mennyezethűtés kivitelezői, hogy viszonylag sűrűn vékony vízcsövekkel tekerik be a mennyezetet, és a csőben hideg vizet keringetnek. Az ideális csőátmérő, és osztássűrűség tervezési kérdés, ezért mindenképp érdemes hozzáértő embert bevonni a méretezésbe. Mennyezethűtési rendszerek többféle verzióban léteznek, és ez főleg a kölünböző födémtípusoknak köszönhető.

Gépészeti berendezések

A teljesség igénye nélkül fogok megemlíteni gépészeti elemeket. Főleg azokra hívom fel a figyelmet, amik fontosak az automatika szemponjából.

Osztó-gyűjtők:

Mennyezethűtés esetén nem egyetlen hosszú csőből áll a betonban, illetve gipszkartonban lévő csőszakasz, hanem több "körre" van osztva. Remélhetőleg minden helyiség legalább egy kört kap, de nagyobb helyiségek esetén akár 4-6 kör is lehet. Ezeket a köröket egy úgynevezett osztó-gyűjtőbe kötik be, és a gépház felől érkező nagyobb keresztmetszetű gerincvezetéken keresztül kapott hűtővizet itt osztják szét. Ha helyiségenként hőmérséklet szabályozást szeretnénk, akkor kábelezésre is szükség van az osztó-gyűjtők és az automatika között, mivel minden egyes kör szelepére egy elektromos működtetésű termomotort kell felszerelni. Ezek vezérlésével valósítható meg a körök nyitása és zárása akár egymástól függetlenül.

Hőszivattyú:

A mennyezethűtés elterjedése szorosan összefügg a hőszivattyúk elterjedésével. Míg korábban a kazánok csak meleg vizet tudtak biztosítani a fűtéshez, addig a hőszivattyúk hideg vizet is képesek előállítani a hűtéshez. A hőszivattyúk integrálása különböző szinteken lehetséges, de mindenképpen érdemes bevonni az automatizált rendszerbe, amihez szintén érdemes kábeles kapcsolatot előkészíteni.

Puffertartály

A hőszivattyú egy puffertartályba keringeti bele a hideg vizet, így egyenlítve ki a terhelés hirtelen jelentkező változásait. A hőszivattyú és a puffertartály közötti részt primer oldalnak nevezzük, míg a puffertartály másik oldalát szekunder oldalnak. A szekunder oldalhoz tartoznak az osztó-gyűjtők, illetve az összes hőleadó felület is.

Keringetőszivattyúk

A keringetőszivattyúk juttatják el a puffertartályban lévő hideg vizet az osztó-gyűjtőkön keresztül a hőleadó felületekbe. Egy nagyobb rendszerben akár több keringetőszivattyú is helyet kaphat, de gyakori eset az is, hogy egyetlen szivattyú lefedi az egész ház mennyezethűtését. Indításukat és leállításokat az automatika végzi, ezért érdemes kábellel összekötni a szivattyúkat és az automatika központot.

Keverőszelepek

A mennyezeti keringetőszivattyú által keringetet víz hőmérsékletszabályozására való a keverőszelep. Alkalmazását a harmatponti párakicsapódás teszi szükségessé, és itt el is érkeztünk egy olyan problémához, ami a padlófűtéses és radiátoros fűtések esetén sosem jelentkeztek.

Harmatponti kicsapódás megelőzése

A harmatponi kicsapódás megelőzésének több módja is van. Közös feltétel, hogy ilyen termosztátok szükségesek, amelyek képesek mérni a relatív páratartalmat. Olyankor csapódik ki a pára, ha a levegő relatív páratartalma 100%, vagyis telített. Vannak olyan termosztátok, amelyek egy előre beállított (tipikusan 70-80%) telítettségi szintnél letiltják az adott zóna hűtését. Ez biztonsági szempontból elég jó, de komfort szempontból kellemetlen, mert olyankor is tiltásba mehet a rendszer, amikor jó lenne hűteni. Ennél jobb megoldás, ha nem engedünk a harmatpontnál hidegebb vizet a mennyezetbe. Ennek komolyabb feltételei vannak, például automatizálható keverőszelep, és olyan automatika, ami ezt  képes irányítani. Ezen kívül ha van valamilyen párátlanító berendezés, amit lehet automatizálni, akkor azzal is kordában lehet tartani a páratalmat, adott esetben lehet szárítani a levegőn.

Hogy épül fel az irányítástechnika egy ilyen rendszernél?

A rendszer központi irányítási feladatait egy Közpnti vezérlő látja el. Ide futnak be a termosztátok mért értékei, a gépházban elhelyezett hőmérők adatai, illetve további kapcsolók, nyomógombok stb. kábelei. A mért értékeket a beállítások és programok alapján adja ki a jeleket a szelepmozgatóknak, szivattyúkat és egyéb berendezéseket. Ha az automatika doboza a gépészeti helyiségbe, vagy hőközpontba kerül, akkor a kábelezés egy jelentős része a helyiségen belül történik, így utólag is könnyen megoldható. A termosztátok és osztó-gyűjtők kábeleit viszont előre ki kell építeni, lehetőleg a villanyaszereléskor. Egy standard 5 termosztátos rendszer kábelezési vázlatát el tudom küldeni, az alábbi gomb megnyomása után.

A lenti gombra kattinva kérhető az INGYENES kábelezési séma!

Mennyezethűtés kivitelezésének menete

A villanyszerelést és gépészetet általában alaposan megtervezik, de az automatika sokszor kimarad. Sok mindent meg lehet oldani utólag is, de előnyösebb előre átgondolni, és beilleszteni az építkezés menetébe.

1. Tervezés

Ha született épületgépészeti terv, akkor az alapján az automatika is megtervezhető. Ha nincs kiviteli gépész terv, akkor sincs gond, de meg kell beszélni a gépész kivitelezővel a leendő technológiát, a vevővel pedig az igényeket, és ez alapján elkészíthető az automatika tervezete. A tervezet alapján a villanyszerelő ki tudja építeni a szükséges kábeleket, és utólag nem éri meglepetés az embert.

2. Kivitelezés

A kivitelezés általában a festés után történik meg. Ez a termosztátok felszerelését, szelepmozgató motorok bekötését, szivattyúk és egyéb szenzorok bekötését jelenti, illetve az automatika szekrény összeszerelését.

Van egy pár feltétel, aminek teljesülnie kell a kivitelezéshez és az üzembehelyezéshez:

• A gépháznak kész kell lennie,
• hőszivattyút üzembe kell helyezni,
• villamos betáplálásnak rendelkezésre kell állnia,
• internet kapcsolatnak rendelkezésre kell állnia.

A kivitelezés a végfelhasználó/megrendelő betanításával, telefonos applikációk telepítésével ér véget.

3. Karbantartás

Alapvetően komoly karbantartási igénye nincs az ilyen rendszereknek, de mégis van 1-2 dolog, amire érdemes 2-3 évente ránézni. Tipikusan ilyenek a szelepmozgató motorok, szivattyúk, illetve az esetleges szoftverfrissítések ellnőrzése.

Tippek és gyakran felmerülő kérdések

Villanyszerelési kérdések

Hova érdemes a termosztátokat felszerelni?

• A termosztátokat lehetőleg belső falra, 140-150 cm magasra érdemes szerelni

• Standard 65-ös sülyesztett szerelvénydoboz előkészítése szükséges a termosztát számára

• Ne érje közvetlen napfény, klíma vagy fancoil ne fújjon rá.

Milyen kábel kell a termosztátokhoz?

• Ez teljesen a választott rendszertől függ. Sinum automatika számára elérhető INGYENES kábelezési segédlet, ami itt igényelhető: link Ez igaz a több berendezésre is.

Hogy kell előkészíteni az autmatika központ helyét?

• Érdemes a hőközpont közelébe előkészíteni neki a helyet, hogy közel legyenek a keringetőszivattyúk és a hőszivattyú. Az összes kábelt csillagpontosan be kell hozni úgy, hogy később fel lehessen szerelni egy 3x18 modulos kiselosztót. Nagyobb rendszernél ez nagyobb is lehet, érdemes konzultálni előtte.

Villanyszerelési kérdések

Milyen osztó-gyűjtőt lehet jól motorizálni?

• A legtöbb padlófűtés és mennyezethűtés osztó-gyűjtő motorizálható, de érdemes egyeztetni a véglegesítés előtt. Legáltalánosabb az M30 x 1,5 mentettel történő csatlakozási lehetőség, és ezeknek az szeleplöket hossza is megfelelő.

• Az osztó-gyűjtők elhelyésénél érdemes akkora helyet hagyni, hogy egy 100x100-as kötődoboz elférjen.

Milyen keverőszelep legyen beépítve?

• Mindenképp olyan, ami motorizálható. Legpontosabban a 0-10V-os analóg jellel irányítható motorkkal lehet szabályozni, de a hárompontos 230 V-os motorok is megfelelők a feladat ellátására.

Cirkulációs szivattyú időzítését is meg lehet oldani az automatikával?

• Természetesen igen.

Ha a padlófűtés kevés, rá lehet segíteni a mennyezettel?

• Igen, van lehetőség a padló és mennyezetfűtés párhuzamos működtetésére, vagy akár hőmérséklet eltolással való beléptetésre is.