3+1 érv a gépészeti automatizálás mellett

Az újonnan épülő házak tervezésénél elég hamar felmerül a kérdés, hogy milyen fűtés esetleg hűtés biztosítja majd a komfortos hőmérsékletet. Az azonban ritkábban kerül szóba, hogy mindezt mi fogja irányítani? Teljesen érthető a dolog, mert korábban egy termosztáttal meg volt oldva minden, de nagyobb ingatlanos esetén ez nem feltétlen elégíti ki az igényeket. Ha nem lenne valakinek magától értetődő, hogy miért jó egy jó gépészeti automatika, akkor alább felsorolok 3+1 érvet mellette.

1. érv: kényelem

Nem mindenki egyformán fázós, vagy izzadós, de mindenkinek van egy adott hőmérséklet és páratartlom, amiben jól érzi magát. Sokat hozzá tud adni a kényelemhez, ha pont olyan klíma uralkodik az életterünkben, amit szeretünk. Ez azonban nem feltételen adott, még komoly gépészeti berendezések megléte esetén sem, főleg ha csak egy termosztát van egy nagy házban. Több fokos hőmérsékletkülönbségek tudnak kialakulni az egyes helyiségek tájolása, funkciója és mérete szerint. 

Ennek a jelentősége felértékelődött a home office széles körű elterjedésével, mivel hirtelen munkakörnyezetté vált sok otthon. Ülőmunka végzése közben akár több °C-al magasabb hőmérséklet is szükséges lehet, mint mondjuk porszívózás vagy felmosás közben. Ehhez azonban nem érdemes az egész házat felfűteni, elég az irodát is, és itt már bejön a helyiségenkénti szabályozás értelme és célja.

2. érv: energiahatékonyság

Egy jól megtervezett és  megvalósított automatika gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé. A helyiségenkénti hőmérséklet szabályozás alapból okozhat némi spórolást, de ha idevesszük az időzített működést, vagy az időjárás-követő vízhőmérséklet szabályozást, akkor még többet hozhatunk ki egy jó rendszerből. Még a távoli elérés funkcióknak is lehet ilyen hatása, hiszen ha elfelejtük lejjebb venni a fűtést vagy a hűtést egy hosszabb nyaralás alatt, akkor ezt távolról is megtehetjük.

Ismerős a jelenség, mikor nyitott ablaknál vagy ajtónál dübörög a klíma? Komolyabb vezérlők segítségével az ablaknyitás detektálható, és letiltható a hűtés addig, amíg be nem csukja valaki az ablakot. És ha már a nyílászáróknál járunk, az árnyékolás és a fűtés összehangolásával ténylegesen nagyon sok energia spórolható főleg nyáron, de fordított logika mentén télen is.

3. érv: műszaki szükségszerűség

A hőszivattyúk elterjedésével egyre több olyan gépészet épül fel családi házakban is, ahol több hőtermelő (kazán, hőszivattyú, napkollektor) is van, és több típusú hőleadó (padló- és mennyezetfűtés és -hűtés,  radiátor, fancoil, stb...) teszi teljesség a rendszert. Ez mind nagyon jó, de ezeket összehangoltan és megbízhatóan kell irányítani ahhoz, hogy jól működjön.

+1 érv: hibakeresés

Többször futottam már bele abba, hogy miután felszereltem az automatikát, és elindítottam a rendszert kiderült, hogy valami nem jól működik a rendszerben. A működési statisztikák nagyon árulkodók, és lehet belőlük következtetni különböző okokra, így segíti a hibafeltárást.

Volt, hogy túl kicsi szivattyú került beépítésre, de ez addig fel sem tűnt senkinek. Olyan is volt, hogy a keverőszelepek és a váltószelepek fel lettek cserélve a gépházban, okozva némi galibát. Megesett, hogy egy hőszivattyú túl sokszor váltott üzemmódot, amit az automatika által adott grafikon segítségével vettünk észre.

A teljesség igénye nélkül most ezt a három érvet hoztam a gépészeti automatika mellett.